Ahogy arról már korábban is írtunk, a Raspberry Pi 4 kifejezetten nagy kapacitásokkal rendelkezik, ám ha bezárjuk egy műanyag házba, nagy terhelés, például 4K-s videók lejátszása során képes túlmelegedni, és ilyenkor megfelelő hűtést kell a számára biztosítani.

A fenti cikkünkben több olyan megoldást is ismertettünk, amelyekkel ez a probléma hatékonyan orvosolható, többek között elmondtuk azt is, a legolcsóbban hogyan úszhatjuk meg az egészet mindenféle barkácsolás nélkül.

Természetesen a Raspberry Pi Foundation is tudatában volt az egyre növekvő felhasználói igényeknek, ezért kiadták a hivatalos házhoz készült hűtési megoldásukat, amely gyakorlatilag egy ventilátorból, egy hűtőbordából és egy műanyag távtartóból áll.

A műanyag távtartónak köszönhetően képes a levegőt beszívni az USB- és az Ethernet-portoknak vágott nyílásokon keresztül, majd a meleg levegőt az SD-kártya nyílásán keresztül kifújja. Az általunk leírt módszer gyakorlatilag ugyanezt tudja, annyi különbséggel, hogy a hivatalos megoldásnál a műanyag távtartó pontosan olyan szögben van, hogy a fent leírt levegőáramlást a lehető legideálisabb szögben biztosítja az optimális levegőcseréléshez.

A legjobb hír az egészben az, hogy a terméket természetesen itthon is lehet kapni a hivatalos forgalmazónál, potom 1990 Ft-os áron. Szóval ha valaki még nem választott magának hűtési megoldást, de a hivatalos ház mellett tette le a voksát, ne keresgéljen tovább, ugyanis a hivatalosnál költséghatékonyabb és egyszerűbb megoldást nem fog találni.

Ha valakinek eddig hiányzott, hogy a Raspberry Pi 4 nem kapható egy kompakt billentyűzetbe építve, mostantól máris jobban érezheti magát. Ugyanis a Rapberry Pi 400 pontosan az ilyen igények kielégítésére készült. A HDMI-kábel, a microSD-kártya, a tápegység és az egér csatlakoztatását követően máris egy teljes értékű, két monitort támogató munkaállomást tartunk a kezünkben.

A készülékház alatt egy négymagos, 1,8 GHz-es, 64 bites ARM Cortex-A72 CPU dolgozik, 4 GB memóriával lehet gazdálkodni, és gigabites Ethernet-porttal, Bluetooth 5.0-, illetve 802.11ac Wi-Fi-kapcsolattal rendelkezik. A micro-HDMI-portok 4K/60 Hz felbontást tesznek elérhetővé, továbbá van rajta két USB 3.0-port és egy USB 2.0-port. A tápellátást USB-C-porton keresztül kapja.

A Raspberry Pi 400 már megvásárolható a hivatalos oldalon, és természetesen a hazai márkakereskedőnél is. A különálló készülék ára 29 900 Ft, táppal, egérrel és HDMI-kábellel együtt pedig 39 570 Ft.

A magyar billentyűzetkiosztás egyelőre még nem opció, itthon brit és amerikai kiosztással lehet megvásárolni. A magyarhoz legközelebb álló német QWERTZ-elrendezés itthon még nincs forgalomban. Arról nem sokat tudni, mennyire kényelmes a használata, de várhatóan hamarosan megjelennek az első tesztek is.

Ha esetleg szeretnénk médialejátszóként is használni, akkor érdemes elolvasni a Kodi telepítését ismertető útmutatónkat.

Adott a feladat: van egy Raspberry Pi gépünk, és szeretnénk otthoni szórakoztatóközponttá alakítani. Mi sem egyszerűbb ennél! Szerencsére létezik egy Kodi nevezetű ingyenes szoftver, amely a drága kütyük feladatait teljes mértékben és bővíthető formában látja el, sőt, sok esetben még le is pipálja a konkurenciát. Arról már írtunk, a Raspberry Pi 4 hűtését ismertető cikkben, milyen egyszerűen és olcsón tehetünk szert egy házi erőműre. Lássuk hát, mi kell ahhoz, hogy gondoskodjon az akár 4K-s szórakoztatásunkról!

Előfeltételek

• Egy Raspberry Pi (bármelyik verzió)
• Egy viszonylag gyors microSD-kártya (Class 10 és felette)

Mivel ezekkel valószínűleg alapból is rendelkezünk, így nincs más dolgunk, mint telepíteni a szoftvert. A Kodi két verziója is elérhető a NOOBS-telepítővel, ám ha csak és kizárólag otthoni médiaközpontként szeretnénk használni a kis erőművünket, akkor érdemes egy kifejezetten a Kodi számára készült rendszert írnunk a rendszerindításra alkalmas SD-kártyára. Mi az utóbbi feladat lépéseit ismertetjük az alábbiakban.

LEGÁLIS A KODI HASZNÁLATA?

Sokan sokfélét mondanak a Kodiról, emiatt egyes felhasználók esetleg ódzkodhatnak a telepítésétől. Szeretnénk itt és most megálljt parancsolni a tévhiteknek: a Kodi önmagában egy teljesen legális és nyílt forráskódú szoftver, amely rengeteg bővítési lehetőséggel rendelkezik. Pont ennek köszönheti, hogy egyrészről ingyenesen elérhető és bővíthető, másrészről pedig számos olyan funkcióval is felvértezhető, amelyektől az Apple TV vagy a Google Chromecast még fényévekre van.

Tény, hogy létezik pl. egy Elementum nevezetű bővítmény, amely segít abban, hogy torrentek segítségével esetenként jogtalanul megnézhessünk számos filmet és sorozatot (többek között olyanokat is, amelyek itthon egyik szolgáltató kínálatában sem érhetők el), azonban ez a bővítmény alapesetben nem képezi részét a Kodinak. Ezzel az erővel azt is állíthatná bárki, hogy a Windows egy illegális szoftver, mivel a torrenteken keresztüli letöltésekhez számos programot lehet rá telepíteni, amelyekkel ugyanúgy lehet „kalózkodni”. Vagy éppen az okostévék is bűnsegédek lehetnének, hiszen bármilyen forrásból származó tartalmat lejátszanak.

Alapesetben a Kodi egy ugyanolyan médiaközpont, mint amilyet számos okostévén láthatunk: le tudja játszani a képeket, a zenéket és a filmeket, és különféle bővítményekkel lehet kibővíteni a képességeit. Legyen az éppen a YouTube, a Netflix, az HBO Go, vagy éppen a Spotify. Egyszóval a használata teljesen jogdíjmentes és legális egészen addig, amíg a felhasználó úgy nem dönt, hogy olyan tartalmat játszik le a segítségével, amelyre nem lenne jogosult.

Egy Raspberry Pi 4 filléres összegből összeállítható, és a segítségével nem csupán fejleszteni és otthoni hobbiprojekteket lehet összeállítani, de otthoni automatizálási központként és médiaközpontként is kiválóan teljesít. A legtöbben a hivatalos kiegészítőket keresik hozzá, ezért most mi is ebből indulunk ki, és megnézzük, hogyan lehet a legolcsóbban és a legkevesebb barkácsolással összehozni egy nyáron is stabilan működő, megfelelő hűtéssel ellátott kis dobozt.

Az alapokra építve

Tegyük fel, hogy semmilyen módosításra nem vágyunk, csak a hivatalos kiegészítők közül szeretnénk válogatni. Ebben az esetben a választásunk egy megfelelő memóriával ellátott Raspberry Pi 4-re fog, ami jelen esetben a 4 GB-os, hiszen ezen már gond nélkül elfut bármilyen szoftver. Ehhez veszünk egy hivatalos tápot (azért hivatalosat, és nem valami szabadon választott noname USB-s töltőt, mert ez tud biztosan annyi teljesítményt leadni, ami az akadozásmentes működéshez szükséges, ráadásul árban sincs nagy különbség) és egy hivatalos műanyag házat. (Ha szeretnénk, kereshetünk olyan boltot, amelyiknek a kínálatában kapható a szürke változat, de ha megmaradunk a "málnaszínűnél", azt bárhol beszerezhetjük.)

A bevásárlókosarunk tartalma a cikk írásának idején így összesen a bruttó 28 ezer forintot sem éri el, és máris van egy komplett kis számítógépünk. Ha esetleg nem volt otthon fölösleges memóriakártyánk, akkor pedig 31 ezer forint körül járunk. Még ez is jutányos ajánlat.

Ha összeraktuk a Raspberry Pi 4-ünket, boldogan hátradőlhetünk, leszámítva azt, ha beraktuk az egészet egy szekrénybe (vagy más, rosszabb hűtéssel rendelkező helyre), kint 30 fok fölött van a hőmérséklet, mi pedig elkezdünk nézni egy nagyobb felbontású videót. Ekkor ugyanis a képernyő felső sarkában megjelenik egy hőmérő ikon, a lejátszás elkezd akadozni (a vezérlés ugyanis lejjebb vesz a proci teljesítményéből), ha pedig túlforrósodik a kis dobozkánk, akkor automatikusan ki is kapcsol az egész.

Az internetet böngészve számos olyan cikket találhatunk, ahol így vagy úgy moddolták az eredeti hivatalos dobozkát, esetleg arra buzdítanak bennünket, hogy vegyük meg az X gyártó ventilátorral ellátott vagy bordákkal telepakolt, passzív hűtésű házát közel annyiért, amennyibe az egész kütyü eredetileg került.

A jó hír az, hogy erre semmi szükség, mert ha az eredeti kinézet mellett döntöttünk, akkor sem kell fúrószerszámokkal átlyuggatnunk a műanyag házat, csupán két kiegészítőt kell beszereznünk: a kétrészes hűtőborda kitet (https://malnapc.hu/raspberry-pi-3-pi-2-es-b-hutoborda-kit-2-reszes) és a PI-FAN ventilátort. A kettő együtt nem kerül többe bruttó 3500 Ft-nál, és máris mindennel rendelkezünk majd, hogy átvészeljük a kánikulát is!

Először a két hűtőbordát kell felhelyezni a megfelelő chipekre (processzor és az USB-t vezérlő VLI chip). A kitben kapunk két kétoldalú ragasztófelületes hővezető fóliát, első lépésként ezt kell felrakni, óvatosan, csipesszel dolgozva. Először az egyik feléről kell leszedni a védőfóliát, majd ráragasztani a chipre, majd ha már stabilan odaragadt, akkor a másik felét kell leszedni, hogy ott is elérhetővé váljon a ragasztófelület, és erre kell ráhelyezni a hűtőbordát.

FONTOS!

Csipesszel dolgozzunk a fólia felhelyezésekor, a bordáknál pedig ne érjünk az alsó, sima felületükhöz, ugyanis azt eredetileg zsírmentesen kapjuk, és ha a bőrünkkel találkozik, akkor felhelyezés előtt zsírmentesítenünk kell majd a megfelelő működéshez!

Ha csak a bordákat helyeztük fel, akkor olyan 10 fokos hőmérséklet-csökkenést érhetünk el, de mivel a hőmérő a 80-85 fokos üzemi tartományban jelentkezik, ez édeskevés lesz. Viszont ha felhelyezzük a ventilátort is a bordák valamelyikére, máris lesz elég légáramlás a műanyag ház gyárilag kivágott résein ahhoz, hogy ne kelljen lyukakat fúrnunk a tetejébe. Az alábbiakban látható, hogy melyik tüskékre kell csatlakoztatni a ventilátor tápját.

MEGJEGYZÉS

A fenti kép ne zavarjon meg minket: a Raspberry Pi 3 és a Raspberry Pi 4 esetén ugyanott találhatók a ventilátor csatlakoztatásához szükséges tüskék.

Mivel kis méretű ventilátorról van szó, így nagyobb fordulatszámmal fog pörögni, ami egy picit zajos és rezonanciát is okoz. Ha a kapott csavarszettnél eggyel nagyobb méretű csavarokkal rögzítjük a hűtőbordákhoz, sokat csillapíthatunk ezen. Természetesen számos más módon is rögzíthetjük a ventilátort, ezt már mindenkinek a (barkács)fantáziájára bízzuk.

MEGJEGYZÉS

Van mód alacsonyabb fordulatszámon is működtetni a ventilátort, ha másik csatlakozótüskéket veszünk igénybe, ám jelen esetben, mivel nem fúrtuk ki a házat, ezt nem javasoljuk, mivel nem lenne elegendő a levegőáramlás ahhoz, hogy kellő hőfokra tudjuk hűteni a Raspberry Pi 4-et a kánikulában, maximális terhelés mellett.

A fenti példában szereplő termékeket választva összesen kevesebb mint 35 ezer forintból és különösebb barkácsolás nélkül lesz egy igazi kis erőművünk, amit használhatunk otthoni médiaközpontként, automatizálási eszközként, otthoni szerverként, vagy bármi másra. Ráadásul a hűtése is biztosított lesz, mégsem kellett mélyebben a pénztárcánkba nyúlni ahhoz, hogy valami speciális házat vásároljunk hozzá egy külső gyártótól, hanem csakis a hivatalos, szándékosan nyomott áron tartott kiegészítőkből gazdálkodtunk.

Kész megoldásokra építve

Természetesen számos olyan felhasználó is létezik, aki nem egy szekrénybe süllyesztve, észrevétlenül szeretné üzemeltetni a Raspberry Pi 4-et, és éppen ezért rengeteg készen kapható megoldásból válogathatunk, ha extrém külsővel szeretnék felvértezni a miniszámítógépünket, vagy ha zajmentes hűtési megoldásra vágyunk.

Utóbbira kiváló példa a Cooler Master megoldása (Pi Case 40 névre hallgat, https://www.kickstarter.com/projects/coolermaster/pi-case-40), amely passzív hűtéssel oldja meg a problémát, potom 23 eurós áron (a cikk írásának pillanatában még tart a Kickstarter-kampány). Ennyi pénzért viszont egy strapabíró külsőt is kapunk, ami kiválóan alkalmas akkor, ha mindig magunkkal szeretnénk hurcolni a kis erőművet. Plusz kiegészítőként VESA mount is vásárolható hozzá.

Aztán természetesen gondoltak azokra is, akiknek a kinézet az elsődleges, és az ő igényeiket szolgálja ki az 52Pi ICE Tower (https://wiki.52pi.com/index.php/ICE-Tower_CPU_Cooling_Fan_for_Raspberry_Pi_SKU:_EP-0107) elnevezésű termék. Ha valamivel, hát ezzel biztosan nem lesz gond a hűtéssel még akkor sem, ha mindig maximális terhelést kap a Raspberry Pi 4-ünk. Arról nem szól a fáma, hogy ilyen állapotában milyen sűrűn szükséges pormentesíteni a beredezésünket.

Barkácsmódszerekre alapozva

Ha pedig úgy döntünk, hogy mégis a saját kezünkbe vesszük a módosítgatásokat, akkor a határ a csillagos ég, és a lehetőségeinknek csak a képzeletünk szabhat határt. Mindenesetre, hogy a legegyszerűbb, és talán legolcsóbb verziót is bemutassuk: ha az eredeti műanyag házat szeretnénk úgy kifúrni, hogy hűtőbordák nélkül is elegendő legyen a levegőáramlás, akkor csak kövessük Jeff Geerling útmutatóját és videóját, amely itt érhető el: https://www.jeffgeerling.com/blog/2019/raspberry-pi-4-needs-fan-heres-why-and-how-you-can-add-one

A végeredmény pedig így fog kinézni:

Már elérhető a hivatalos hűtési megoldás is

Időközben a Raspberry Pi Foundation is meghallotta a felhasználók igényeit, és előállt a saját hivatalos megoldásával, amely gyakorlatilag egy ventilátorból, egy hűtőbordából és egy olyan műanyag távtartóból áll, mely gondoskodik a megfelelő légáramlásról.

Az 1990 Ft-os áron beszerezhető termékről a további részletek itt találhatók meg.