Időről időre felmerülhet az igény, hogy szeretnénk ellenőrizni, az internetszolgáltatónál található szerverünk milyen sávszélességgel rendelkezik, akár külföldre, akár belföldre. Otthoni hálózati környezetben, számítógépen, illetve androidos vagy iOS-es telefonon ezt könnyen tudjuk ellenőrizni a Speedtest oldalának felkeresésével, és a sebességteszt futtatásával. De mi a helyzet, ha csak a parancssori felület áll a rendelkezésünkre?

Parancssori parancs futtatása

A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha egy egyszeri feladat elvégzéséről van szó, ugyanis ebben az esetben csupán az alábbi sort kell bemásolni a parancssorba (bármilyen felhasználóval működik, nem kell hozzá emelt szintű jogosultság):

curl -s https://raw.githubusercontent.com/sivel/speedtest-cli/master/speedtest.py | python -

Amennyiben ennél gyakrabban van szükségünk a sebességteszt futtatására, Ubuntu rendszer használata esetén érdemes telepíteni a speedtest-cli csomagot.

sudo apt install speedtest-cli
speedtest-cli

A csomag telepítését követően a speedtest-cli -h paranccsal deríthetjük ki a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.

usage: speedtest-cli [-h] [--no-download] [--no-upload] [--single] [--bytes]
                     [--share] [--simple] [--csv]
                     [--csv-delimiter CSV_DELIMITER] [--csv-header] [--json]
                     [--list] [--server SERVER] [--exclude EXCLUDE]
                     [--mini MINI] [--source SOURCE] [--timeout TIMEOUT]
                     [--secure] [--no-pre-allocate] [--version]

A szerverek listáját (és a fenti parancsban a --server paraméterrel használható azonosítóját) a Speedtest webhelyén találhatjuk meg, de a parancssori eszközben is kilistázhatjuk a

speedtest-cli --list

futtatásával.

Alternatív megoldás a wget használatával

A sebességtesztet futtathatjuk úgy is, ha keresünk egy jó nagy fájlt, és mi magunk indítjuk el a letöltését, a tárhely megspórolása érdekében viszont nem mentjük sehová, egyből küldjük a /dev/null feneketlen bugyrába. (Ennek egy másik előnye, hogy olyan eszközön is futtathatjuk a parancsot, amelyen esetleg nem áll rendelkezésre akkora tárhely, mint a letöltendő fájl mérete.) Ehhez a következő parancsot kell futtatnunk:

wget --output-document=/dev/null http://speedtest.wdc01.softlayer.com/downloads/test500.zip

Természetesen a letöltendő fájlt mi magunk választhatjuk ki, így kereshetünk fájlokat különböző országokban, és tesztelhetjük, hogy milyen a kapcsolatunk a tengerentúlra, vagy éppen a közvetlen szomszédjainkkal.

A sebességteszt futtatásakor szem előtt tartandó szempontok

A tesztek futtatásánál érdemes figyelembe venni néhány alapvető szempontot, amelyek mind hatással lehetnek arra, milyen eredményeket kapunk. Először is fontos tudni, hogy hacsak nem dedikált kapcsolatot vettünk valamelyik szolgáltatónál, a számunkra megadott sávszélesség mértéke csak az elméleti maximumot jelöli, és a gyakorlatban azon a többi felhasználóval osztozunk. Ezért van az, hogy például az otthoni hálózatokon az éppen tapasztalt maximális sebesség függ attól, hogy éppen olyankor futtatjuk-e a tesztet, amikor mindenki otthon tartózkodik és internetezik, vagy pedig olyankor, amikor kevesen vannak a hálózaton. Ugyanez igaz a szervertermekben és adatközpontokban elhelyezett fizikai és virtuális gépekre is: ha valaki elkezd egy óriási biztonségi mentést, akár csak a helyi hálózaton, az könnyen hatással lehet az általunk tapasztalt sebességre. Éppen ezért különböző időpontokban is érdemes futtatni a sebességtesztet, és csak több mérés alapján húzni egy átlagot.

Minden szolgáltató megadja az általuk biztosított maximális (elméleti) sávszélességet (általában ezzel reklámozzák magukat), illetve sok szolgáltató tesz vállalást a bármikor elérhető minimális sávszélességre is (ez meg be szokott kerülni az apróbetűs részbe). Utóbbi érték általában egyenes arányban áll az általunk a szolgáltatásért fizetett díjjal. Ráadásul a belföldi (azaz magyarországi) netkapcsolat és a külföldi sávszélesség két különböző tétel, hiszen az előbbi akár gigabites szinten is lehet, a nemzetközi viszont a szolgáltatónak is többe kerül (ezért kevesebb is áll a rendelkezésükre), így fukarabbul bánnak vele. Szóval mielőtt kiválasztjuk a szerverünk fizikai elhelyezkedését (vagy a szolgáltatóját), mindig érdemes utánajárnunk annak, hogy melyik országból lesz a legtöbb látogatónk, és a kiszemelt cég rendelkezik-e elegendő sávszélességgel a kiszolgálásukhoz.

Ha esetleg nem tudunk kiigazodni az egyes szolgáltatók szolgáltatási szerződésein és apróbetűs szövegezésén, érdemes tanácsadást kérni egy szakértő cégtől. (Igen, ez itt a reklám helye, hiszen mi is nyújtunk ilyen szolgáltatást. Ajánlatot az oldalon feltüntetett elérhetőségeinken keresztüli kapcsolatfelvételt követően tudunk adni.)

[icegram campaigns=206]
Chilly

Chilly 1997 óta foglalkozik webhelyek üzemeltetésével és programozással, valamint különböző kütyük kipróbálásával, és azóta folyamatosan nyomon követi a technikai újításokat. Elsődlegesen Linux-rendszerekkel dolgozik, de az évek során rengeteg tapasztalatra tett szert a Windows-gépek üzemeltetése terén is, hobbiszinten pedig az utóbbi időben egyre több időt tölt a Raspberry Pi módosítgatásával.
Mesterfokon beszél angolul, és műszaki szakfordítói vizsgával rendelkezik. Korábban sokáig újságíróként dolgozott nyomtatott és online magazinoknál.