Időről időre felmerülhet az igény, hogy szeretnénk ellenőrizni, az internetszolgáltatónál található szerverünk milyen sávszélességgel rendelkezik, akár külföldre, akár belföldre. Otthoni hálózati környezetben, számítógépen, illetve androidos vagy iOS-es telefonon ezt könnyen tudjuk ellenőrizni a Speedtest oldalának felkeresésével, és a sebességteszt futtatásával. De mi a helyzet, ha csak a parancssori felület áll a rendelkezésünkre?

Parancssori parancs futtatása

A legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha egy egyszeri feladat elvégzéséről van szó, ugyanis ebben az esetben csupán az alábbi sort kell bemásolni a parancssorba (bármilyen felhasználóval működik, nem kell hozzá emelt szintű jogosultság):

curl -s https://raw.githubusercontent.com/sivel/speedtest-cli/master/speedtest.py | python -

Amennyiben ennél gyakrabban van szükségünk a sebességteszt futtatására, Ubuntu rendszer használata esetén érdemes telepíteni a speedtest-cli csomagot.

sudo apt install speedtest-cli
speedtest-cli

A csomag telepítését követően a speedtest-cli -h paranccsal deríthetjük ki a rendelkezésünkre álló lehetőségeket.

usage: speedtest-cli [-h] [--no-download] [--no-upload] [--single] [--bytes]
                     [--share] [--simple] [--csv]
                     [--csv-delimiter CSV_DELIMITER] [--csv-header] [--json]
                     [--list] [--server SERVER] [--exclude EXCLUDE]
                     [--mini MINI] [--source SOURCE] [--timeout TIMEOUT]
                     [--secure] [--no-pre-allocate] [--version]

A szerverek listáját (és a fenti parancsban a –server paraméterrel használható azonosítóját) a Speedtest webhelyén találhatjuk meg, de a parancssori eszközben is kilistázhatjuk a

speedtest-cli --list

futtatásával.

Alternatív megoldás a wget használatával

A sebességtesztet futtathatjuk úgy is, ha keresünk egy jó nagy fájlt, és mi magunk indítjuk el a letöltését, a tárhely megspórolása érdekében viszont nem mentjük sehová, egyből küldjük a /dev/null feneketlen bugyrába. (Ennek egy másik előnye, hogy olyan eszközön is futtathatjuk a parancsot, amelyen esetleg nem áll rendelkezésre akkora tárhely, mint a letöltendő fájl mérete.) Ehhez a következő parancsot kell futtatnunk:

wget --output-document=/dev/null http://speedtest.wdc01.softlayer.com/downloads/test500.zip

Természetesen a letöltendő fájlt mi magunk választhatjuk ki, így kereshetünk fájlokat különböző országokban, és tesztelhetjük, hogy milyen a kapcsolatunk a tengerentúlra, vagy éppen a közvetlen szomszédjainkkal.

A sebességteszt futtatásakor szem előtt tartandó szempontok

A tesztek futtatásánál érdemes figyelembe venni néhány alapvető szempontot, amelyek mind hatással lehetnek arra, milyen eredményeket kapunk. Először is fontos tudni, hogy hacsak nem dedikált kapcsolatot vettünk valamelyik szolgáltatónál, a számunkra megadott sávszélesség mértéke csak az elméleti maximumot jelöli, és a gyakorlatban azon a többi felhasználóval osztozunk. Ezért van az, hogy például az otthoni hálózatokon az éppen tapasztalt maximális sebesség függ attól, hogy éppen olyankor futtatjuk-e a tesztet, amikor mindenki otthon tartózkodik és internetezik, vagy pedig olyankor, amikor kevesen vannak a hálózaton. Ugyanez igaz a szervertermekben és adatközpontokban elhelyezett fizikai és virtuális gépekre is: ha valaki elkezd egy óriási biztonségi mentést, akár csak a helyi hálózaton, az könnyen hatással lehet az általunk tapasztalt sebességre. Éppen ezért különböző időpontokban is érdemes futtatni a sebességtesztet, és csak több mérés alapján húzni egy átlagot.

Minden szolgáltató megadja az általuk biztosított maximális (elméleti) sávszélességet (általában ezzel reklámozzák magukat), illetve sok szolgáltató tesz vállalást a bármikor elérhető minimális sávszélességre is (ez meg be szokott kerülni az apróbetűs részbe). Utóbbi érték általában egyenes arányban áll az általunk a szolgáltatásért fizetett díjjal. Ráadásul a belföldi (azaz magyarországi) netkapcsolat és a külföldi sávszélesség két különböző tétel, hiszen az előbbi akár gigabites szinten is lehet, a nemzetközi viszont a szolgáltatónak is többe kerül (ezért kevesebb is áll a rendelkezésükre), így fukarabbul bánnak vele. Szóval mielőtt kiválasztjuk a szerverünk fizikai elhelyezkedését (vagy a szolgáltatóját), mindig érdemes utánajárnunk annak, hogy melyik országból lesz a legtöbb látogatónk, és a kiszemelt cég rendelkezik-e elegendő sávszélességgel a kiszolgálásukhoz.

Ha esetleg nem tudunk kiigazodni az egyes szolgáltatók szolgáltatási szerződésein és apróbetűs szövegezésén, érdemes tanácsadást kérni egy szakértő cégtől. (Igen, ez itt a reklám helye, hiszen mi is nyújtunk ilyen szolgáltatást. Ajánlatot az oldalon feltüntetett elérhetőségeinken keresztüli kapcsolatfelvételt követően tudunk adni.)

Chilly

Chilly

Chilly 1997 óta foglalkozik webhelyek üzemeltetésével és programozással, valamint különböző kütyük kipróbálásával, és azóta folyamatosan nyomon követi a technikai újításokat. Elsődlegesen Linux-rendszerekkel dolgozik, de az évek során rengeteg tapasztalatra tett szert a Windows-gépek üzemeltetése terén is, hobbiszinten pedig az utóbbi időben egyre több időt tölt a Raspberry Pi módosítgatásával.
Mesterfokon beszél angolul, és műszaki szakfordítói vizsgával rendelkezik. Korábban sokáig újságíróként dolgozott nyomtatott és online magazinoknál.

Visit Us On LinkedinCheck Our Feed