Mennyibe kerül egy VPS (virtuális szerver) fenntartása?

A dilemma és a főbb szempontok

Manapság sokakban felmerül a kérdés azzal kapcsolatban, hogy melyik éri meg jobban: saját szervert üzemeltetni vagy bérelni egy virtuális szervert, esetleg magukra a szolgáltatásokra előfizetni? A kérdést sokféleképpen meg lehet közelíteni, és értelemszerűen a legpontosabb válasz mindig az lesz, hogy az attól függ.

De mégis mitől? Számos nagy cég kínál olyan szolgáltatást, amelyek felmérik a nagyvállalatok „informatikai érettségét” a felhőre való átállás tekintetében, és ennek részeként elérhetővé teszik számukra a nagyobb szolgáltatók – sokszor méregdrágán nyújtott – felhőszolgáltatásainak kínálatát. A nagyobb cégeknél olyan nagy neveket halhatunk, mint az Azure, az AWS, az IBM vagy éppen az SAP. Bár némelyiknek kisebb cégként is az ügyfelükké válhatunk, sokszor az ideális megoldást nem ezek a szolgáltatásként nyújtott megoldások, hanem egy saját virtuális szerver, azaz VPS jelentheti. Mielőtt azonban jobban is elmélyülnénk a VPS-ek világában, nézzük meg, melyik megoldást kinek találták ki.

Fizikai szerver

Ideális választás annak, aki:

• maximális biztonságra törekszik, és gondoskodnia kell arról, hogy a tárolt adatok biztosan egy adott fizikai helyen (pl. országon, az Európai Unión vagy kontinensen belül) találhatók
• elegendő költségkerete és cserekészlete van ahhoz, hogy a hardverkomponenseket a meghibásodásukkor rögtön cserélni tudja
• elegendő szerver és erőforrás áll a rendelkezésére a redundanciához (biztonsági másolatok, több helyszínen, eltérő IP-címtartományban lévő szerverek) és az esetlegesen felmerülő terhelések és/vagy támadások kezeléséhez
• megbízható hostingszolgáltatóval szerződött, aki a saját részén tudja biztosítani a megfelelő redundanciát, külföldi és beldföldi sávszélességet, biztonsági megoldásokat és nonstop felügyeletet és hozzáférést a szerverekhez
• óriási tárhelyre vágyik
• átlagosan elég nagy terhelésnek teszi ki a szervereit

Ez a megoldás elsősorban tehát annak éri meg, aki már rendelkezik a szükséges hardvereszközökkel, ki tudja termelni a karbantartásukhoz szükséges költséget, rendelkezik saját személyzettel a fizikai eszközök felügyeletéhez, valamint előnyös megállapodást tud kötni egy hostingszolgáltatóval.

Választhatjuk természetesen akkor is, ha csupán egy asztali vagy rackgépet szeretnénk egy légkondicionált, biztonságos létesítményben elhelyezni, ám ahogy azt a következőkben látni fogjuk, erre a célra a VPS-ek sokkal megfelelőbbek egészen addig, amíg nem lépünk túl egy bizonyos tárhelymennyiséget.

Virtuális szerver (VPS)

Ideális választás annak, aki:

• nem szeretne foglalkozni a hardvereszközök fenntartásával és üzemeltetésével, valamint a redundancia megteremtésével
• egyszerre akár több virtuális szervert is szeretne üzemeltetni (akár a világ különböző pontjain), amelyek kapacitását az aktuális igényekhez igazodva jól lehet – akár menet közben is – skálázni
• szeretné kihasználni a rendszerképek (image-ek) nyújtotta rugalmasságot akár biztonsági mentéshez, akár migráláshoz
• megelégszik egy viszonylag jól behatárolható  méretű tárhellyel, vagy a nagyobb méretű adatok tárolásához elegendő a számára a lassabb HDD-s tárolás vagy egy külső szolgáltató megoldása
• a saját rendszerét szeretné teljeskörűen menedzselni (szemben azzal, hogy csak bizonyos szolgáltatásokra fizet elő)
• dinamikusan változó a rendszereinek a terhelése (vannak csúcsidőszakok és nyugalmi időszakok is, így felesleges folyamatosan maximális kapacitást biztosítani a rendszernek)
• jól tervezhető keretek között szeretné tartani a költségeit

Ez a megoldás elődlegesen tehát annak éri meg, aki szeretné irányítása alatt tudni a dolgokat, ám nem szeretne időt, pénzt és energiát fordítani a mögöttes infrastruktúra fenntartására, nincsenek óriási tárhelyigényei (ez ugyanis jelenleg az egyik legdrágább eleme a VPS-eknek), és vagy elegendő virtuális szervert üzemeltet a megfelelő terheléselosztáshoz, vagy alapvetően maga a számítási kapacitás nem akkora nagy, hogy ne tudná kiszolgálni egy közös erőforrásokat használó VPS.

Előfizetés konkrét szolgáltatásokra

Ideális választás annak, aki:

• nem szeretne vagy nem tud saját infrastruktúrát fenntartani
• nagyjából meg tudja becsülni az adott hónapra vagy évre várható szükséges terhelést vagy kapacitást (havi keret választása esetén)
• képes kigazdálkodni a megnövekedett terheléssel vagy kapacitásigénnyel járó költségeket (használatalapú fizetés esetén)
• a szolgáltatások csak egy korlátozott körét szeretné igénybe venni
• az adatok tárolási helye nincs korlátozva (országra vagy kontinensre)

Annak lehet jó választás, aki tényleg csak a szolgáltatások egy szűk körét veszi igénybe, és egyáltalán nem szeretne foglalkozni az üzemeltetésükkel. Amennyiben jól sikerül belőni egy adott szolgáltatás igénybevételének volumenét, akkor havi csomagokkal tervezhetően lehet gazdálkodni, és alacsonyan lehet tartani a költségeket. Ha pedig valamelyik szolgáltatásra csak minimális mértékben van szükségünk, akkor a használatalapú fizetéssel járhatunk jól.

Arra azonban nagyon kell ügyelni, hogy ha például hirtelen megugranak az igényeink (pl. egy jól sikerült reklámkampányt követően), akkor vagy szűkösnek bizonyulhatnak a lekötött erőforrások, vagy igencsak mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a terheléssel. Szóval bár minden szolgáltató jól skálázható megoldásokkal próbálja magához édesgetni az ügyfeleket, igazán akkor tudunk jól járni, ha előre fel tudjuk becsülni a szükséges kapacitást.

A virtuális szerver (VPS) főbb előnyei és hátrányai

Ha tehát úgy döntöttünk a fenti szempontok és a saját célkitűzéseink alapján, hogy virtuális szerverre lenne szükségünk, akkor érdemes még egyszer végigvennünk a főbb pontokat, és egyeztetni az üzleti céljainkkal és igényeinkkel.

Az előnyök

• a kapacitás jól skálázható menet közben is
• a költségek jól tervezhetők
• nem kell foglalkozni az üzemeltetéssel és a karbantartással
• a legtöbb szolgáltatónál megadhatjuk az SSD- és HDD-tárhely mértékét
• a legtöbb szolgáltatónál biztonsági mentés áll rendelkezésre az SSD-n tárolt adatainkról
• általunk választott operációs rendszert használhatunk
• a gépünket távolról bármikor tudjuk vezérelni (újraindítás, operációs rendszer telepítése, konzolos elérés)
• az irányításunk alatt tudhatjuk az adataink tárolási helyét
• könnyedén és rugalmasan hozhatunk létre vagy szüntethetünk meg további virtuális szervereket

A hátrányok

• a fizikai szerverhez hasonlóan szükség van valakire, aki telepíti vagy frissíti a rendszerünket (de a nagyobb műveleteket leszámítva egy webes felügyeleti rendszerrel (pl. ISPconfig vagy Plesk) minden más megoldható)
• nagyon nagy tárhelyigény esetén jelentősen megugranak a költségek
• a speciális igények (pl. több IP-cím, belső hálózat létrehozása, speciális operációs rendszer, különleges hardvereszközök szükségessége) kiszolgálására számos szolgáltató nincs felkészülve, vagy jóval drágábban biztosítják őket, mint ha saját hardvert üzemeltetnénk
• az adatokat tároló eszközök nincsenek a saját tulajdonunkban, így bizonyos nagyon szigorú szabályoknak esetleg nem tudunk megfelelni (viszont az adatokat titkosítva tárolhatjuk az operációs rendszeren)

Ha a fentiek alapján nincs kizáró oka annak, hogy virtuális szervert használjunk, akkor nézzünk még két nagyon fontos szempontot.

A virtuális szerverrel járó költségek és a tárhelyigény egy példán keresztül bemutatva

Nézzünk egy egyszerű példát. Van egy kifejezetten webes üzemeltetésre kialakított, asztali szerverünk, amelyben SAS- vagy SSD-tárhellyel rendelkezünk. A hardver bekerülési költségét most nem nézzük, csak a hostingszolgáltatás költségeit.

A szerverteremben való elhelyezése során általában az áramfogyasztását szokták figyelembe venni az ilyen gépeknek, így most tegyük fel, hogy egy 350-400 W-os tápegység van benne, amelyet nem járatunk csúcsra.

A gép elhelyezésének díja havi 15 000 Ft körül lesz, ha havonta fizetjük a költségeket. (Ha egy vagy több évre előre kifizetjük a díját, akkor a legtöbb helyen további kedvezményt kapunk.) Ebbe aztán annyi tárhelyet pakolhatunk, amennyit nem szégyellünk, viszont ennek beszerzési költségét és cseréjét is nekünk kell állnunk.  (Arról nem beszélve, hogy minden meghibásodásnál személyesen be kell valakinek mennie a szerverterembe elvégezni a javításokat.)

Éves szinten tehát a fenntartási költsége 180 000 Ft + a hardverköltségek.

Ha egy hasonló kaliberű virtuális szervert választunk, és az SSD-s tárhelyigényt olyan 250 GB környékén tartjuk (amit persze fillérekért kiegészíthetünk rengeteg HDD-s tárhellyel), akkor évente 90 000 Ft-os költséggel számolhatunk (egy évre előre kifizetve a díjakat).

Végeredményben tehát gyakorlatilag megfelezhetjük a költségeket.

Ha valaki szeretne meggyőződni arról, hogy ezek nem légből kapott összegek, keresse fel az általunk is használt szolgáltató, az ATW oldalát, ahol csúszkák segítségével megadhatja az általa igényelt VPS-kapacitást, és rögtön kap is egy árajánlatot.

Amire még szükségünk lehet

Ha végül letettük a voksunkat a virtuális szerver mellett, szükségünk lehet még a következő segédletekre a megfelelő rendszer üzembe helyezéséhez:

• A tökéletes Ubuntu LTS szerver
• ISPConfig vagy Plesk a webes felügyelethez és konfiguráláshoz
• rspamd a kéretlen levelek szűréséhez
• A WordPress megfelelő konfigurálása a lehető leggyorsabb működés érdekében

Ha pedig szakértő segítségre lenne szükség a megfelelő szolgáltató kiválasztásához, a rendszer üzembe helyezéséhez vagy üzemeltetéséhez, akkor a kapcsolatfelvételi űrlapunkon keresztül lehet tőlünk árajánlatot és tanácsot kérni, melyre a lehető legrövidebb idő alatt a lehető legrészletesebben válaszolunk.